3.rész

*Vicky szemszöge*

 -Pacek kis ház. -Nézett körbe Liam.
 -Ülj csak le. -Mondta Kate és a kanapé felé mutatott. Liam kisebb habozás után le is ült.Nézelődött és olyan "Ez mi?!" fejet vágott.
 -Liam...-legyeztem a szeme előtt. Kicsit kellemetlen volt hogy ennyire kiguvadó szemekkel nézte a lakást.
 -Jha...persze...csak itt minden olyan...-mondta de közbeszóltam.
 -Hétköznapi...-mondtam.
 -Semmilyen.-fejezte be a saját maga képzelete szerint. Szinte láttam ahogy Kate hozza a Svéd kés készletet.
 -Liam...-fogtam meg a fejem.
 -Jó persze...igyekszem hozzászokni..de mindegy.-rázta meg a fejét.
 -Mi lett veletek?-kérdezte Kate.
 -Semmi...mi lett volna?-kérdezett vissza.
 -Mert mások lettetek...-mondtam.
 -Cigiztek,Piáltok meg minden más...-mondtam.
 -Ha ezért kellet hogy bejöjjek akkor mentem.-állt fel és "Angolosan" távozott. Katere néztem aki az ajtót nézte majd felém pillantott.
 -Hm...not bad. Hogyan húzzunk el perc alatt...Liam Payne módra...-mondtam és elnevettem magam Katel együtt.
 -Ma van kedved hotelban aludni?-kérdeztem.
 -Ugye nem...-mondta.
 -De-de!-mondtam és felálltam majd mellé léptem.
 -Megyünk a fiúkhoz!-vigyorogtam és már kézen is fogtam majd elindultam vele a hotel felé.20 perce értünk haza egy nagy lebaszás után hogy a buszukkal babrálunk...Nem baj...rontsunk rájuk.
 -Vicky ez hülyeség! Csak nagyobbat fogunk kapni!-mondta Kate a taxiban.
 -Jaj ugyan már...max távol tartási kérelmet nyújtanak be..nem nagy gáz!-mondtam és elnevettük magunkat. Kiszálltunk a taxiból és megálltunk a hotel előtt. Kate igazgatni kezdte a ruháját.
 -Mit csinálsz?-kérdeztem.
 -Be akarsz jutni vagy nem?-nevetett majd miután kész lett szolid cuccát..hogy is mondjam eléggé feltűnővé tette. Hosszú lenne elmondani miket csinált. Kb a gatyáját dereka közepéig felhúzta ami így is comb középig ért,a pólóját lejjebb húzta és megkötötte a hasa közepénél majd a felgumizott haját kiengedte. Kicsit más lett a "jó kislányos" szerepéből.
 -Amíg én beszélek a portásos sráccal. Nézd meg melyikbe laknak!-mondta és bementünk. Tényleg el is kezdett a sráccal beszélni amíg én a szobákat néztem,de csak Niallt és Zaynt találtam meg. 5 percig keresgéltem őket majd feladtam és megböktem Katet hogy mehetünk.
 -Köszi,majd beszélünk.-mondta majd felmentünk a szobába,időközben ő visszaállította magát én meg a számot memorizáltam,bementünk a szobába leültünk az ágyra.
 -Nah hívjuk?-kérdeztem.
 -Hívjuk-bólintott Kate majd először felhívtam Niallt és vártam. Felvette.

http://www.youtube.com/watch?v=1MIobFpguAA

Egy rövidet beszéltünk vele,egész rendes volt. Miután leraktam Katere néztem aki elmosolyodott.

 -Szeretnéd tudni mit érzek?-nevetett.

 -Nem...kösz nem...majd otthon...-nevettem. 

 -És akkor Zayn...-mondtam és beütöttem az ő szoba számát is. Lényegesen többet csörgött mint Niall telefonja.

http://www.youtube.com/watch?v=nQ-fPWJ0ZnY&feature=youtu.be

Ami az érdekes volt hogy...nincs késő... és a másik meg hogy ránk rakta a telefont.

 -Érdekes...kedves...-mondta Kate.

 -Igen...erről tudni mondanék neki 1-2 dolgot...-mondtam. 

 -Lehet hogy fáradt...-mondta Kate és elgondolkodott.

 -Nem..de akkor is mi van ha egy 6 éves gyerek vagyok aki 2 napja itt van mert a szüleivel mit tudom én mi van...és az ő számát hívtam először?-kérdeztem

-Kicsi a valószínűsége...de nem tudom. Ebbe nem gondoltam bele...de szép kis kreálmány.-mondta mosolyogva.

 -Köszi.-nevettem. 

 -Aggaszt hogy mi van velük.-mondtam és Katre néztem.

 -Holnap is bepróbálkozunk...-fintorgott Kate.

 -Na ez már hozzáállás...várjunk..ezt csak viccből mondtad ugye?-nevettem. 

 -Látom észrevetted.-nevetett és ledőlt az ágyra.

2. rész

*Katerine szemszöge*

-Nem tudom. Szerintem aludnunk kellene Kate.-Nézett rám Vicky, és láttam hogy próbálja törölni az agyából a témát.

-Komolyan? Aludni? Mikor a fiúk épp itt vannak Miami-ban? -Vontam fel a szemöldökömet

-Miért, szerinted mit tehetnél?-Kérdezte.

-Beszélni akarok velük. -Határoztam el magam.

-Kate...Figyelj. 20 perc múlva éjfél. És nem hinném ha a srácok örülnének, ha hajnalok hajnalán zaklatnád őket. Aludjunk. -Győzködött.

-Ne légy már ennyire félős!-Szóltam rá. -Ideje egyszer már, hogy cselekedj is, ne csak remélj vagy beszélj. Amúgy meg épp a közeli hotelban szálltak meg, és a turné busz is a West Street-i parkolóban áll. Mi lehet ha oda megyünk? Egy próbát megér. -Mondtam.

-Rendben, de ha megint miattad kerülök bajba, akkor nem tudom mit csinálok veled...-mondta és felállt. Felöltöztünk rendes cuccba és elindultunk. Fogtunk egy Taxit és a parkolóhoz mentünk,halkan sétáltunk a sötét utcán majd be a parkolóba,ahogy beértünk az összes villany felkapcsolódott. Oucsh.
 -Merre lehet?-kérdeztem.
 -Kate!Nem nehéz megtalálni egy bazi nagy piros buszt...-mondta Vicky és elindultunk az egyik irányba.Sikeresen meg is találtuk. Azért egy parkolóban tényleg feltűnő egy ilyen busz.Közelebb sétáltunk Vicky megpróbálta kinyitni zárva volt.
 -Mit vártál?!Hogy nyitva hagyják csak nekünk?-kérdeztem halkan.
 -Tarts bakot!-mondta.
 -Nem te vagy a nehezebb!-nevettem.
 -Az anyád!-nevetett.
 -Cshhhhhh!!!-intettem le nevetve majd megtartottam neki hogy körbe tudjon nézni.
 -Tiszta!-mondta,elkezdtünk az ajtóval babrálni amire a busz beriasztott,egymásra néztünk szerintem mindketten lefagytunk. Nem mozdultunk...meg amúgy sincs bent senki se...a nagy szart nincs.Kapcsolódott a lámba és nyílt az ajtó.
 -Fuss!-löktem meg egy kicsit de amire kiegyenesedtünk a két srác erősen elkapta a karunkat.
 -Mit kerestek itt?-kérdezte kissé agresszívabban Harry.
 -Mit akaratok a busszal?-kérdezte Louis szintén nem túl boldogan.Nem tudtam mit mondani Vicky felé néztem.
 -Válaszolnátok még ma kislányok?-kérdezte,a parkolóba két kocsi ért be. Az egyikből Paul a másikból pedig Liam, Niall és Zayn szállt ki.
 -Ti kik vagytok?-kérdezte Paul.
 -Válaszoljatok már!-emelte meg a hangját Harry.-Biztos buli volt ezt csinálni...megint csak két megszállott rajongó...hátha kaphatnak még aláírást is...-mondta Cinikusan.
 -Harold Edward Styles! Ne ítélj első látásra!-torkolta le Vicky Harryt,amin kissé meglepődött.
 -Tehát...azt mondod ne ítéljen? Megpróbáltátok feltörni a buszt. Ezt mégis mi a faszra kellene vélnünk? -Tette karba a kezét Louis.
 -Utálom a hülye tinipicsákat. Mind ugyan olyanok. Mégis mire számítottatok? És...ha már itt vagytok miért nem meztelen jöttetek? Azon sem lepődnék meg. -Kacagott Harry cinikusan.
 -Ne. Harry ne. -Mondtam halkan. Felvonta a szemöldökét. Vickyre néztem, akit láthatóan elöntött az ideg. Jajj ne. Kiabálni fog, ezzel csak ront a helyzeten.
 -Tinipicsának neveztél? -Kérdezte elfojtott hangon.
 -Igen. Tinipicsának. Fellőtték a pizsit cica. Menj haza és szólj anyucinak.
 -Na tudod kinek mondj ilyeneket! - Kapta fel a vizet Vicky, és előre lépett, de Paul lefogta és elrángatta.
 -Nincs jogod ilyeneket mondani nekünk... -Mondtam.
 -Neked pedig nincs jogod feltörni a turné buszt. Azt hiszem ennyit erről, nem? -Nézett le rám Louis.
 -Tényleg messzire mentetek. Haza viszlek titeket. -Nézett Liam ránk, majd biccentett Paulnak aki elengedte a szenvedő Vickyt.
  -Nem. Másért jöttünk. -Erősködtem.
  -Nézzétek. Nincs időnk kislányokra. -Mormolta Zayn, és rágyújtott egy cigire.
 -Nem vagyunk kislányok! -Kezdtem kicsit én is kiborulni.
 -Ha a tinipicsa jobban tetszik..-Rántotta meg Zayn a vállát majd a cigijébe szívott. Vicky tett felé egy lépést, majd kivette a szájából és eltaposta a cigit. Bátor.
 -Szerintem most gondolkozz el mit csináltál...-Mondta Zayn kicsit már benne is kezdett felmenni a pumpa ahogy láttam.
 -Nem. Te gondold át mivel rontod az egészséged!-Vettem védelmembe Vickyt, aki a másik két fiúval csatázott közben.
 -Harry a tinipicsát most gondold át...-Mondta Vicky. Liam elkapta a karját.
 -Jó elég lesz....gyertek. Megyünk.-Mondta,Vickyt a kocsi felé húzta.
 -Na mi van...nem mész?-kérdezte Harry. Vettem egy nagy levegőt, lenyeltem amit mondani akartam majd Vicky és Liam után mentem.
 -Menjél csak...-röhögött Harry és Louis egyszerre majd visszamentek a buszra mi meg beszálltunk a kocsiba.
-Tök értelmetlenül jöttünk ide. Én megmondtam. -Vágta Vicky a fejemhez. -Alig mertél megszólalni. -Mindig ennyire bunkó ha felmegy benne a pumpa.
-Mi is a pontos oka annak hogy ide jöttetek, és majdnem feltörtétek a buszt? -Vonta fel Liam a szemöldökét.
-Az, hogy barmok módjára teszitek tönkre magatokat.- Néztem Liamre, aki össze ráncolta homlokát szavaimra.
-Nem hinném hogy ehhez bármi közötök is lenne. -Vont vállat.
-De van. Miattunk, rajongók miatt vagytok ott ahol, ti pedig ezt már nem veszitek figyelembe, és rossz példát is mutattok. -Dőlt belőlem a szó. Tudtam volna még mit mondani, de nem akartam.
-Hagyjuk ezt. Nem fogok nektek magyarázkodni. -Sóhajtott, és miután Vicky elnavigálta ő az otthonomhoz, le parkolt a ház előtt.
-Köszi. -Mondtam.
-Ugyan...-legyintett, mi pedig kiszálltunk.
-Nem jössz be egy kicsit? -Kérdeztem, hátha legalább vele tudunk beszélni. Rámenősen hangzott, de a célom csak egy kis beszéd volt. Liam össze ráncolta a szemöldökét.
-Csak ha nem ugrasz rám. -Mosolyodott el.
-Semmit sem ígérhetek. -Nevettem és bekísértem a házba

[3 komi és jön a következő :D (:]

1.rész

 *Vicky szemszöge.*

A legjobb barátnőmmel ültem szemben az ágyán, és a telefonomat nyomkodtam. 

-Azt hittem beszélgetni jöttél. Ehelyett megint csak kockulsz. -Vágott hozzám egy párnát. Alap helyzetben jót röhögtem volna, de ahogy lejjebb mentem a telefonommal, még a lélegzetem is elállt. Bambán meredtem az apró készülékre, és azt kívántam, ezt bár ne láttam volna.

-Na most mi az? -Nézett rám kérdőn Kate.

-Kate...remélem csak én gondolok hülyeségre. -Motyogtam.

-Na? Mi az? Mutasd már! -Sürgetett.

-Zayn. Ez nagyon durva. -Mondtam kicsit aggodalmas hanggal. Kivette a kezemből a telefont, és elkerekedett szemekkel bámultam érintőképernyős mobilom képernyőjét.

-Nézz utána mi ez. -Motyogta bambán.

-Rendben. -Vissza vettem tőle a mobilomat, és facebookon kezdtem olvasgatni.

,,Zayn a ramadán böjt miatt csúnyán lefogyott."-Olvastam. Kicsit megkönnyebbültem, mert nem az amire gondoltam, de ez még így sem helyes.

,,De a ramadán böjt még nem kezdődött el." -Írta egy kommentelő.

El kellett dönteni minek higgyek. Rögtön elkezdtem keresni a Ramada időpontját. Kb. Július 9 Körül kezdődik... Zayn cseszd meg komolyan.
-Na, mondjad...- Rángatta a kezem.
-Július 9 körül lesz...- Mondtam.
-Ne...- Hajtotta le a fejét.
-De Katy... az ember tudod mikor néz ki így? Vagy inkább mitől...?- Néztem rá.
-Kérlek mond hogy nem attól...- Motyogta.
-Pedig...- Válaszoltam, és elgondolkodtam ezen az egészen... hogy mit csinálnak magukkal.
-Nem hiszem el...egyre jobban rombolják magukat. A sok ivás a cigi a drog meg a minden. Zayn is miket csinál magával. Nem tudom elhinni. Nem ilyenek voltak, nem nem nem és nem!- Mondta Kate.
-Igen, megváltoztak. De ebből a képből még mindig nem tudok feleszmélni.- Mondtam és ahogy visszanéztem a képre, olyan volt mintha egy újabb kés szúródott volna belém, amit az a fájdalom okozott, hogy így kell látnom.
-Elfojtják...-mondta. Kate felé néztem.
-Elfojtják az érzelmeiket és az hogy mi van bennük... a vágyakat a szomorúságot és mindent... Richard kis robotjai lettek... De nem igaz hogy nem veszik észre ezeket... Legalább Zaynen ő alapból kicsit visszahúzódóbb... Perrie meg ritkán is látja. Nem igaz hogy nem veszi észre hogy leépült. Olyan mint egy csontkollekció. Louis is a múltkor kapucnival a fejét nyakig be cipzározva ment...és nem volt hideg! Az emberek 85%-ának a megfigyelő képessége annyiban kimerül hogy: "69 like azta Harry merre vagy?" Amikor egy "Mit szóltok a plakátokról?" interjúban azt nyilatkozta hogy: "Én is szeretem a transzparenseket bár szerintem egy kicsit aggasztó amikor nagyon fiatal lányok kezében vulgáris és szexuálisan túlfűtött szöveggel díszített táblák vannak.Szerintem az se tudják mit jelent..." Érted az oké hogy engem már felbasz az hogy a kislányok azt írogatják hogy: "OMG 69 Harry ma az ágyamban lesz" Amikor 1:Azt se tudják mi az 2:Ha meglátnák őket meztelenül sikítva rohannának kifelé.-mondta Kate én meg kicsit meglepődtem. Nem szokott káromkodni.
-Teljesen igazad van...nem tudom végignézni ahogy a kedvenc bandám elcsesződik...elemeire hullik. Mindenki...áhh...senki se veszi észre mi van velük. Felnőttek, de ez nem mentség! Ha mi észrevesszük akkor mi az hogy senki más se...biztos valamit felszínesen elmondanak egymásnak...de ez nem elég!-mondtam komolyan.
-Meg...komolyan. Ha leülhetnék velük 1-2 órát beszélni...áh...nem játszanám a "Marhára nagy fan görlt" meg semmit se...csak mondják el a gondjaikat mert látszik hogy van! Nem kevés! Áhh...-mondtam és belefejeltem a párnába.
-Ugyan ez...pontosan. Leülnék velük beszélni akár messzebb lehetnének vagy akármi...csak mondják el ami bennük van! Csak könnyebbüljenek meg hogy valakinek elmondhatják! Zayn a legvészesebb szóval tuti hogy vele kezdenék el beszélni..szegény a vallása miatt elítélik és ilyenek! Ez annyira nem emberi viselkedés... azért mert más a vallása annyira sötét bunkó parasztok az emberek!- Mondta és láttam hogy ezt teljesen komolyan mondja. Szerintem igazunk volt...teljesen igazunk. Meg így is gondoltuk. Komolyan képes lennék lenyelni a rajongói énem ha velük beszélhetnék mert nem állapot hogy ez így van. Nem olyanok mint régen, felnőttek oké...de tényleg nem lehet mindent erre fogni, én nem bírom végignézni ahogy a kedvenc bandám szét esik. Tagjaira hullik. Senki se veszi ahogy szenvednek. Szenvednek a túlhajszoláságtól,a titkolózástól, a követelésektől, a határidőtől. Egyszerűen rengeteg súly nehezedik rájuk és kezdenek fáradni.

(Most nagyjából megtudtátok hogy született a blog :D)

Prológus

Ez nem egy olyan történet mint a többi. Nem nyálas, nem boldog, és a vég kifejlett sem a ,,boldogan éltek még meg nem haltak".
 Ez nem egy mese, melyben a jók győznek, és minden rossznak vége szakad. Ez a történet a valóságot tárja a szemed elé, felnyitja a szemed olyan dolgokról, amibe talán még bele sem gondoltál.
Az igazság a fiúk érzelmeiről, azokról, melyek rossz hatással vannak rájuk. Amiktől néha-néha padlóra kerülnek, és azokról, ami teljesen megváltoztatta az életüket.
Amik sötét titkok. Olyanok, amiket senki nem tud.
A banda élete nem olyan egyszerű, mint ahogy azt a rajongók, illetve Directionerek gondolják. A bandát nehéz és kemény titkok feszítik szét.
 A fiúk adnak jeleket, de ezeket nem veszitek észre. A könnyek a színpadon. A kimerültségtől lennének?  Lehet, de lehet hogy nem.
 Vannak dolgok amiről tényleg senki nem tud. olyanok ezek, mint a néma sikolyok, melyek segítségért kiáltanak, mégsem találnak segítségre.
 Egy idő után a sikoly végleg elhallgat, és akkor minden össze omlik.
 A személy, aki elfojtja sikolyát, magába zuhan, és képtelen lesz talpra állni. Legalábbis egyedül...
Érdekelnek ezek a titkok? Kíváncsi vagy, mi az, amiért a kedvenc bandád belülről szétszakad? Olvasd el ezt a nem mindennapi történetet. Mert ez nem egy mese...ez a valóság...